������������������������������������������������������������������������������������ V�dett halfajok

�

A hal�szati-horg�szati t�rv�ny �s v�grehajt�si rendeletei fokozott szigorral v�dik a Magyarorsz�gon honos �s �llom�nyukban vesz�lyeztetett halfajokat.

A 73/1997. (X. 28.) FM-KTM egy�ttes rendelet sz�l r�szletesen a nem horg�szhat� halfajokr�l �s azok �llom�ny�r�l. A rendelet kimondja:

1.�

(1) A hal�szati v�zter�leteken a mell�kletben felsorolt halfajok �s v�zi�llatok egyed�nek hal�szati vagy horg�sz eszk�zzel t�rt�n� fog�sa eg�sz �ven �t tilos. A tilalom a felsorolt fajok valamennyi egyedfejl�d�si alakj�ra vonatkozik.

(2) A mell�kletben felsorolt v�dett faj v�letlen�l kifogott egyed�t - a horogt�l �vatosan megszabad�tva, vagy ha ez nem lehets�ges, akkor a zsin�rt a sz�jny�l�s el�tt �tv�gva - halad�ktalanul vissza kell helyezni �l�hely�re. Amennyiben a zs�km�nyban a v�dett faj egyede ism�telten kifog�sra ker�l a hal�szati (horg�szati) tev�kenys�get azonnal be kell sz�ntetni.

A hazai v�dett fajok list�ja �s eszmei �rt�ke:

V�dett a h�ll�k, k�t�lt�ek (b�k�k) valamennyi faja is.

Fokozottan v�dett fajok:

13/2001. (V.9.) K�M rendelet 2002. janu�r 1-�n l�pett hat�lyba �s t�bb halfajt helyezett v�delem al�, ezeket is tartalmazza a fenti lista.

Haz�nkban a term�szetv�delmi oltalom alatt �ll� halfajok sz�ma : 34 , �gy a hazai term�szetes vizekben �l� k�zel 80 halfaj mintegy 30 %-a v�dett. A v�dett halfajok list�j�n t�bbnyire olyan fajok is szerepelnek, amelyek elterjed�si ter�let�nek hat�ra Magyarorsz�g emiatt csak kis sz�mban, vagy csak alkalomszer�en fordulnak el� egyes vizeinkben (dunai ingola, pontokaszpikus g�b f�l�k).

M�sik csoportjuk kiz�r�lag a K�rp�t-medence v�zrendszer�ben tal�lhat� meg, emiatt k�l�nlegesek, hiszen csak itt �lnek az eg�sz vil�gon, ezek az �gynevezett bennsz�l�tt fajok ilyen p�ld�ul a pet�nyi vagy magyar m�rna. (mind a h�rom k�psor elmarad, a k�s�bbi poszter p�tolja !)

Egyes a halfajok �llom�nyai az ut�bbi �vtizedekben els�sorban emberi tev�kenys�geinek hat�s�ra - lecsapol�sok, foly� szab�lyoz�sok hat�s�ra- nagyon megritkultak, az �l�helyeik, �letter�k besz�k�lt ( pl. l�pi p�c, tok f�l�k).

Az �l�helyet �s a v�dett halfaj �llom�ny�t k�rosan befoly�sol� t�nyez�k sokf�l�k lehetnek, ilyen t�bbek k�z�tt a kell�en nem �tgondolt v�zi k�rnyezet �talak�t� munk�latok, a kotr�sok, a mederszab�lyoz�sok, a v�zszennyez�sek, a v�zmin�s�g�nek drasztikus megv�ltoz�sa, kedvez�tlen ir�nyba fordul�sa, vagy a fokozott n�v�nyi eutrofiz�ci�, de m�g a halgazd�lkod�si tev�kenys�g is hat�ssal lehet a halfauna szerkezet�re.

Tov�bbi halfajokat is terveznek term�szetv�delmi oltalom al� helyezni. Ilyen fajk�nt emlegetik p�ld�ul a sz�les k�r�szt, amely �shonos fajunk, azonban ide�lis �l�hely�nek besz�k�l�s�vel �s egyes agressz�ven terjeszked� halfajok (ez�stk�r�sz, t�rpeharcsa) kiszor�t� hat�sa miatt igen megritkult �llom�nyuk a term�szetes vizeinkben. A v�dett� nyilv�n�t�s azonban ebben ez esetben nem t�nik c�lszer� megold�snak, mivel e halfaj megfelel�en szapor�that�, ez�rt mindenk�ppen meg kell kis�relni bizonyos v�zrendszerekbe t�rt�n� visszahonos�t�s�t. Ha �llom�ny�nak regener�l�sa eredm�nyes lesz, rem�lhet�leg nem sz�ks�ges majd v�delem al� helyezni e halfajt.

Figyelj�k, �vjuk term�szeti �rt�keinket, k�zt�k a ritka, oltalom alatt �ll� halfajainkat!

Minden horg�sznak �s hal�sznak az kell legyen a c�lja, hogy a fokozott v�delem alatt �ll� halfajokat r�gz�t� lista ne b�v�lj�n id�r�l-id�re �j, vesz�lyeztetett fajokkal. K�v�natos lenne, hogy egy-egy faj ink�bb leker�lj�n a list�r�l azzal az indokkal, hogy a halfaj szapor�t�s�val, �l�hely�nek �sszer� kezel�s�vel, v�delm�vel �s fenntart�s�val �llom�nya kedvez�en regener�l�dott. Term�szetesen ehhez a v�z�p�t�knek, a v�zkorm�nyz�knak, a halszapor�t�knak, a vizek hasznos�t�inak �s m�soknak is �ssze kell fogni.